JAPÁN SZÓTÁR EDZÉSRE

 

TESTRÉSZEK

JODAN - NYAK ÉS FEJ

AGO

ÁLL

HANA

ORR

ATAMA

FEJ

KAO

ARC

GAMMEN

ARC

KUBI

NYAK

KUCHI

SZÁJ

ME

SZEM(EK)

MIMI

FÜL(EK)

NODO

TOROK

CHUDAN - NYAK ÉS ÁGYÉK KÖZÖTTI RÉSZ

HARA

GYOMOR, HAS

HIZO

LÉP

KATA

VÁLL

KINTAMA

HERE

KOSHI

CSÍPŐ

MIZO-OCHI

GYOMORSZÁJ

MUNE

MELLKAS

ROKKOSTU

BORDA, BORDÁK

SAKOSTU

KULCSCSONT

SENAKA

HÁT

SHINZO

SZÍV

SOKEI

ÁGYÉK

UDE, TE - KAR, KÉZ

HIJI

KÖNYÖK

KANSETSU

IZÜLET

KOBUSHI

ÖKÖL

KOTE

ALKAR

TE

KÉZ

TEKUBI

CSUKLÓ

UDE

KAR

YUBI

UJJ(AK)

ASHI - LÁB

ASHI

LÁB

ASHIKUBI

BOKA

ASHIYUBI

LÁBUJJ

FUTO-MOM

COMB(OK)

HIZA

TÉRD(EK)

KAHANSHIN

ALSÓTEST

KANSETSU

IZÜLET

SUNE

SÍPCSONT(OK)

TSUMASAKI

LÁBUJJHEGYEK

 

TESTFEGYVEREK

UDE, TE - KAROK ÉS KEZEK

Empi

Könyök

Haisho

Kézhát

Haito

Belső kézél (hüvejkujj felől)

Hiji

Könyök

Hiraken

Lapos ököl

Hitosashiyubi

Mutatóujj

Ippon-Ken

Ujjizület-ököl

Ippon Nukite

Egyujjas szúró kéz

Keiko

Madárcsőr-kéz

Kobushi

Ököl

Koken

Csuklóhát

Kote

Alkar

Nakayubi

Középsőujj

Nihon-nukite

Kétujjas szúró kéz

Nukite

Szúró kéz

Seiken

Egyenes ököl

Shotei

Tenyérpárna

Shuto

Kézél

Tettsui

Kalapácsököl

Toho

A hüvejkujj és mutatóujj közötti rész

Uraken

Fordított ököl, ökölhát

ASHI - LÁBAK

Chusoku

Talppárna, ujjak alatti rész

Haisoku

Rüszt

Hiza

Térd

Kakato

Sarok

Sokuto

Talpél

Sune

Sípcsont

Teisoku

Talp, lábboltozat

 

IRÁNYOK

ÁLTALÁNOS

AGE

EMELKEDŐ

CHUDAN

KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között)

ENKEI

KÖRKÖRÖS

GEDAN

ALSÓ SZINT (ágyék és alatta)

GYAKU

HÁTSÓ, ELLENTÉTES

JODAN

FELSŐ SZINT (nyak és fej)

JUJI

KERESZTEZETT

JUN

EGYENESEN VÁLLTÓL

MAWASHI

KÖRKÖRÖS, FORGÓ

MOROTE

MINDKÉT KÉZ(ZEL)

NANAME

ÁTLÓS(AN)

OI

ELŐL LEVŐ

OROSHI

SÜLLYEDŐ, LEFELÉ IRÁNYULÓ

SAYU

BALRA ÉS JOBBRA

SHOMEN

ELŐRE

SOTO

KÜLSŐ

TOBI

UGRÁS, UGRÓ

UCHI

BELSŐ

YOKO

OLDAL

HAPPO (Nyolc fő mozgásirány)

MAE

ELŐRE

USHIRO

HÁTRA

MIGI

JOBBRA

HIDARI

BALRA

MIGI-MEA

JOBBRA-ELŐRE

MIGI-USHIRO

JOBBRA-HÁTRA

HIDARI-MEA

BALRA-ELŐRE

HIDARI-USHIRO

BALRA-HÁTRA

NANAME

ÁTLÓS(AN)

SZINTEK

CHUDAN

KÖZÉPSŐ SZINT (nyak és ágyék között)

GEDAN

ALSÓ SZINT (ágyék és alatta)

JODAN

FELSŐ SZINT (nyak és felette)

JOHANSHIN

FELSŐ SZINT

KAHANSHIN

ALSÓ SZINT (ágyék és alatta)

 

ÁLTALÁNOS KIFEJEZÉSEK

EDZÉSKIFEJEZÉSEK

ASHI O FUITE

RÁZD LE A LÁBAD

CHIKARA IRETE

MEGFESZÍTVE, ERŐVEL

FUITE

RÁZD LE (kéz vagy láb)

FUMIKONDE

MOZGÁS, LÉPÉS A PADLÓN

HAJIME

RAJTA!, MENJ!

HANTAI

ELLENTÉTES OLDAL

IBUKI

IZOTÓNIÁS (YANG) LÉGZÉS

IDO-KIHON

ALAPMOZGÁSOK

IDO-GEIKO

ALAPMOZGÁSOK

KAITEN

KÖRBEFORDULÁS, FORGÁS

KAMAETE

POZÍCIÓBA, VEDD FEL AZ ÁLLÁST

KIAI

HARCI KIÁLTÁS

KIAI IRITE

HANGOS KIAI

KIHON

ALAPOK

KIHON-GEIKO

ALAP TECHNIKÁK

KIME

ÖSSZPONTOSÍTÁS

KUMITE

MÉRKŐZÉS, KÜZDÉS

IPPON KUMITE

EGY LÉPÉSES KÜZDELEM

JIYU KUMITE

KÖTETLEN, SZABAD KÜZDELEM

JISSEN KUMITE

TELJES ERŐVEL KÜZDÉS, BEVINNI A TALÁLATOKAT

MA-AI

A KÜZDŐK KÖZÖTTI IDŐ ÉS TÁVOLSÁG

MAWATTE

FORDULJ MEG

MOKUSO

SZEMEK CSUKVA MEDITÁCIÓHOZ

NAORE

VISSZA A KIINDULÓ HELYZETBE

NOGARE

CSENDES, PIHENTETŐ LÉGZÉS

OSU

MEGÉRTÉS, TISZTELET ÉS MEGBECSÜLÉS KIFEJEZÉSE

EGYEBEK

OTOGAI

EGYMÁST

OTOGAI NI REI

MEGHAJLÁS EGYMÁSNAK

REI

MEGHAJLÁS

SEIZA

TÉRDELŐ HELYZET

TO O FUITE

RÁZD LE A KEZEID

URA

ELLENKEZŐ, FORDÍTOTT,

YAKUSOKU KUMITE

ELŐRE MEGBESZÉLT KÜZDELEM

YAME

ÁLLJ!, VÉGE

YASUME

PIHENJ!, LAZITS!

YOI

FELKÉSZÜLNI!

YUK-KURI

LASSAN

 

SZÁMOK, SZÁMRENDSZEREK

A japanoknak két számrendszerük van. Egyik hazai, másik kínai. A japán számokat használják a kor meghatározására és amikor a dolgok mennyiségéről van szó. A kínai a méreteknél, pénznél, távolságnál.

Tíz felett csk a kínai számokat használják.

Japán-Kínai

1 = hitotsu, hito-1 = ichi
2 = futatsu, futa-2 = ni
3 = mittsu, mi-3 = san
4 = yotsu, yon yo-4 = shi
5 = itsutu, itsu-5 = go
6 = muttsu, mu-6 = roku
7 = nanatsu, nana-7 = shichi
8 = yattsu, ya-8 = hachi
9 = kokonotsu, kokono9 = ku
10= to, to-10 = ju

11 = ju-ichi
12 = ju-ni
...
20 = niju
30 = sanju
40 = yonju
50 = goju
60 = rokuju
70 = nanaju
80 = hachiju
90 =kyuju

100 = hyaku

1000 = sen

10000 = man

Mivel a SHI japán alapjelentése halál, ritkán használják, helyette a japán YON terjedt el.

A két rendszer használata bonyolult, de a karatés általában boldogul az első 10 kínai számmal is.

DO

FOK (SZÖGMÉRTÉK)

HYAKU-HACHIJU-DO

180 FOK

KYUJU-DO

90 FOK

YONJUGO-DO

45 FOK

KAI

-SZOR, -SZER, -SZÖR

IK-KAI

EGYSZER

NIKAI

KÉTSZER

SANKAI

Oldalmenü
Naptár